Helyi idő:
Budapest:
Los Angeles:
New York:
Keresés a Hírlapban
Olvasóink figyelmébe
Slideshow image
 
hun Vallás
2013.04.25


Létezik-e szabad akarat?

Agykutatók, biológusok, pszichológusok, biokémikusok ma egységesen azon az állásponton vannak, hogy emberi agyunk neuronhálózata által létrejövő tudat képzeli önmagáról azt, hogy szabad akarattal bír. Állítják, hogy agyunk egy sor – fizikai, kémiai, biológiai, genetikai – korábbi és jelenlegi hatás alatt áll, hatnak rá a fizikai, kémiai, biológiai, genetikai törvények és folyamatok, így a tudat képzete a szabad akaratról lényegében hamis. Azt mondják, tudatunk csak követi az agyunk cselekvését, valójában befolyásolással nincs rá. E tétel szerint tudatunk az igen bonyolult és fejlett neuronhálózatunk terméke, az agy készít tudatot, s így a tudat, s a szabad akarat sem objektív, hisz az a neuronhálózat működésének egy mellékterméke.

Ha a tudomány azt gondolja, hogy az ember biológiai életénél nem több, akkor csupán azt a biokémiai és bioelektromos mechanizmusok alapján működő agyat vizsgálhatja, mely azt a tudatot szüli, amivel önmagát és a világot megismerheti. Ennél nem többet. Ennél tovább nem megy hisz – tételei alapján - csak az valóságos, amit vizsgálni és megmérni tudunk. Szabad akarat nincs, agyunk produktuma - a tudat - megtéveszt minket, azt hiteti el velünk, hogy elhatározhatunk, dönthetünk, választhatunk, ám e szabadnak vélt tevékenységek mögött voltaképp agyunk neuronhálózatának biokémiai folyamatai figyelhetők meg csupán.

Ha ennél nem véli többnek magát az ember, akkor ezzel elismeri, végső helye és nyughelye a kozmosz, létezésének egyetlen és befejező színtere ez, s így elfogadja, hogy a halállal, biológiai élete végeztével: megsemmisül.

Mit is eredményez ez? Valami olyasmit, ami ma a világban tapasztalható. Ismerős – a médiában rengeteget hallható - szólamok juthatnak eszünkbe. Élj a mának, élj önmagadnak, önnön céljaidnak, bontakoztasd ki tehetségedet, szórakozz, politizálj, keress sok pénzt, vásárolj, fecsegj, légy sikeres, próbálj boldog lenni, hisz egyszer élsz és rövid időn belül nem vár más, mint a biológiai megsemmisülés. Életednek sem értelme, sem értéke, sem célja nincs, mert biológiai életeden túl nem vár más. Ha pedig nem több az élet, akkor szabad a vásár, szabad a rablás, megengedett az élet és a másik emberi személy kifosztása, meggyalázása, sárba tiprása. A szabad akarat sem az aminek eredetileg gondoltunk, sőt agyunk megelőző döntéseinek elviselői vagyunk. Megengedett tehát az értékek és nemesebb célok lefokozása, megsemmisítése, mert magasztos, világon kívüli cél nincs. Nem is lehet, az is csak agyunk neuronhálózatából fakadó tudatunk illúziója. Nem kell megigazolnunk, nincs morál, nincs üdv, az élet felfalásán és kizsákmányolásán kívül nincs egyéb élni-, és tennivaló. Ó, szörnyű világ!

De térjünk vissza a szabad akarathoz. Determinált vajon a körülöttünk lévő valóság, így az ember is, vagy az emberi személy szabadon dönthet életéről, sorsáról? Egy istenség, vagy a fizika törvényei miatt, eleve előre elrendelt-e minden, vagy nem?

A tudomány az emberi agy működésével próbálja bizonyítani, hogy nincs szabad akarat, hisz a tudatot létrehozó agy is a fizika törvényeinek engedelmeskedik, így szükségszerűen determinált. A szabad akaratban hívők a tapasztalati tényekre hivatkoznak, azt mondják, az ember élete során, a mindennapokban, a kisebb vagy nagyobb volumenű döntéseikor igenis képes önállóan határozatot hozni.  

Ha a determinizmus fennállását bizonyítani tudnánk, az totális nihilizmushoz, teljes kiábrándultsághoz és közönyösséghez vezetne. Remélem tudjuk és értjük miért. Magyarázni sem szükséges. Ha azonban cáfoljuk a determinizmust, és hiszünk a szabad akaratban, azzal az emberi személy felelősséget és méltóságot nyer.

Az archaikus hagyomány szerint mivel mi magunk eredetileg szellemi lények vagyunk  - hasonlatosak az istenséghez, hisz ő önmaga saját képmására formált minket - eredetileg is szabad akarattal bírtunk és bírunk ma is. Az istenségtől kapott legnagyobb ajándék, mellyel létezésünk igazi méltóságot nyert az épp a szabad akarat. E nélkül nincs valódi élet. Az ember e szabad akarata által hozta meg azt a döntést, aminek mai létezésben betöltött helyét és állapotát köszönheti. Ez az „első” döntés az ok, hogy ebben a világban, e keretek között élünk jelenleg. Ezt magunk akartuk, magunk szültük, magunk teremtettük, mert az ajándékba kapott létezésről kimondtuk „ez az enyém”. Ez a döntés önzést, kapzsiságot, mohó vágyat szült, s az ezekből fakadó minden olyan bajt, amit ma a világban tapasztalatunk. Zavarodottságot és zűrzavart. Önálló, énközpontú életet, az élet jogtalan bitorlását.
Pedig a létezés valójában nem a mienk, így nem is akarhatjuk azt magunkénak. Az emberi élet feladata, mely igazán tőle függ, szabad akaratától, hogy az ajándékba kapott létezés magunkénak való tekintését feladjuk, elengedjünk mindent, mert a határtalan, befoghatatlan, végtelen létezés úgysem lehet a mienk, épp definíciója okán nem. Ezt birtokolni nem lehet, csak elfogadni és szétosztani. Az istenség saját létét is ekként osztja szét, hogy létrehívott létezőinek életet adjon.

Szabad akaratunk bizonyos, az ember Istentől kapott méltósága leginkább a szabad akaratban áll. Ha nem így lenne életünk egy fabatkát sem érne. A szomorú az, hogy vannak olyanok, akik azt próbálják bizonygatni, hogy ez nem így van. Kérdezzük magunktól az igazságot.... Mi feleljünk, megoldást sose másoktól várjunk.

Poós Gergely

 

A publikálásra szánt cikkeket küldje az editor@amhir.com címre!
Angol és/vagy magyar nyelvű újságírók, szerkesztők jelentkezését várjuk az elektronikus kiadás mellékletéhez. Jelentkezzen az editor@amhir.com címen!
Personality and Handwriting - Graphology
AMHir© 2007-2013